1989. évi II. törvény
az egyesülési jogról
Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében – összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel -, a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és
biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal
szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.
2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezetei – tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint – társadalmi szervezetet hozhatnak létre és
működtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg
bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és
szabadságának sérelmével.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az
Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység
végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.
(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá – ha az alapszabály így rendelkezik – a
társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek az a szervezeti egysége
nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéző és képviseleti szerve van, valamint a működéséhez
szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az
alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai
tevékenységét.
(2) A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
(3) Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását
kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
4. § (1) A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A
társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget
tettek. A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.
(2) A párt munkahelyi szerveződésére, gazdálkodására (19. §), valamint megszűnésére [16. § (2) bekezdés e) pont,
20-21. §] külön törvény rendelkezései az irányadóak.
4/A. § Az egyesületre (Ptk. 61-64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az
irányadók.
5. § Nem minősül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján létrehozott olyan
közössége, amelynek működése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága vagy e törvényben meghatározott
szervezete.
II. Fejezet
A társadalmi szervezet alapszabálya
2
6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a
szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek
érvényesülését.
(2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint
szervezetéről.
7. § (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja – az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül – nem keltheti
azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.
(2) A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban
bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.
III. Fejezet
A tagok jogai és kötelességei
8. § (1) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá
letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet,
amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
(2) Párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a
helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik.
9. § A társadalmi szervezet tagja
a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól
számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti.
(3) A párt vonatkozásában a párt tagját az (1) bekezdésben említett jogosultság csak e törvény, valamint a pártok
működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg.
IV. Fejezet
A társadalmi szervezet szervezeti rendje
11. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által – az alapszabályban
meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.
(2) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A
legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az
alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.
(3) Az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell
megválasztani.
12. § (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának
megtárgyalását az alapszabály – a legfelsőbb szerv helyett – a szervezet más szervére bízhatja.
V. Fejezet
3
A társadalmi szervezetek szövetségei
13. § A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint nyilvántartásba vételére és
jogképességére a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
VI. Fejezet
A társadalmi szervezet felügyelete
14. § (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint
törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a
bírósághoz fordulhat.
(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
15. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a társadalmi szervezet
képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a társadalmi szervezet székhelye szerint illetékes megyei
bírósághoz, illetőleg a Fővárosi Bírósághoz (a továbbiakban együtt: bíróság). A kérelemhez csatolni kell az
igazságügyminiszter rendeletében meghatározott okiratokat.
(2) A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait – ha e törvény
másként nem rendelkezik és a nemperes eljárás jellegéből más nem következik – kell megfelelően alkalmazni.
(3) Hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétől számított harminc napon belül postára adott, vagy a
kérelmezőnek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A hiánypótlásra megfelelő –
legfeljebb negyvenöt napos – határidőt kell biztosítani, amely kérelemre, indokolt esetben tizenöt nappal
meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a
hiánypótlási határidőt elmulasztották, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették elő, a bíróság a
kérelmet végzéssel elutasítja.
(4) A bíróság legkésőbb a kérelem érkezésétől számított hatvan napon belül köteles dönteni a nyilvántartásba
vételről vagy a kérelem elutasításáról. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától
(átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő
lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is
kézbesíti, a (6) bekezdésben meghatározott esetben az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott módon. A
társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti
meg.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság
vezetőjének a határidő lejártát követő nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a kérelem
elbírálása érdekében.
(6) Ha a kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba vétel a (4)
bekezdésben meghatározott határidő leteltét követő kilencedik napon a kérelem szerinti tartalommal létrejön.
(7) A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a bíróságnak be
kell jelenteni; a bejelentésre az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(8) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügyminiszter rendeletében meghatározott adatokat, köztük a társadalmi
szervezet képviselőjének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt adatai, valamint a bírósághoz
benyújtott iratok – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel – nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és
mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és azokról feljegyzést készíthet.
(9) A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól készült – az
alapszabály mellékletét képező – nyilvántartás nem nyilvános.
(10) A bíróság a társadalmi szervezet adatait számítógépen rögzíti.
16. § (1) A társadalmi szervezet tagja által (10. §), valamint az ügyész által [14. §] indított perek a megyei bíróság,
illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát
rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;
c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét
felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
4
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma
tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
(3) A párt vonatkozásában a 16. § (2) bekezdésének e) pontjában említett felügyelő biztos csak a párt
gazdálkodásának ellenőrzésére rendelhető ki.
17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként
szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre
vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
VII. Fejezet
A társadalmi szervezet gazdálkodása
18. § A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – a társadalmi
szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
19. § (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és
magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.
(2) A társadalmi szervezet – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdaságivállalkozási tevékenységet is folytathat.
VIII. Fejezet
A társadalmi szervezet megszűnése
20. § A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással,
illetőleg megszűnésének megállapításával.
21. § (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról az alapszabály
előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a
felszámolók feladata.
(2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon
hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt
közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
22. § Az e törvény hatálybalépésekor működő és nyilvántartásba nem vett társadalmi szervezetek 1989. december
31-ig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a társadalmi szervezetet megszűntnek kell
tekinteni.
23. § Az e törvény hatálybalépése előtt külön jogszabály alapján létesített, illetőleg működő társadalmi
szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyeletére e jogszabályok módosításáig vagy hatályon kívül
helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
24. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos
rendelkezéseket – a politikai párt kivételével – meghatározza.
25. § (1) A fegyveres erők és a fegyveres testületek tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog gyakorlásának
feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg.
(2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképviseletekre e törvény 11. §-ának rendelkezései nem terjednek
ki.
26. §
5
27. §
28. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a hatályát veszti:
az egyesületekről szóló 1970. évi 35. törvényerejű rendelet, valamint az azt módosító 1981. évi 29. törvényerejű
rendelet és az 1983. évi 27. törvényerejű rendelet;
a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979. évi 3.
törvényerejű rendelet 2. §-a;
az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról szóló 1986. évi 9. törvényerejű rendelet 3. §-ának (4) bekezdése;
a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-ának (2) bekezdésében a „…míg egyesületnél a
felügyelő szerv hozzájárulására van szükség.” szövegrész.