1989. évi II. TÖRVÉNY
az egyesülési jogról1
Az Országgylés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében — összhangban az
Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel
—, a következ törvényt alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. § Az egyesülési jog mindenkit megillet alapvet szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság
elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van
arra, hogy másokkal szervezeteket, illetleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében
részt vegyen.
2. §2 (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi
személyiséggel nem rendelkez szervezetei — tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint —
társadalmi szervezetet hozhatnak létre és mködtethetnek.
(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem
valósíthat meg bncselekményt és bncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat
mások jogainak és szabadságának sérelmével.
(3) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely
összhangban áll az Alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsdlegesen
gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján
fegyveres szervezet nem hozható létre.
(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha az alapszabály így
rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége jogi személy. A társadalmi szervezetnek
az a szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintéz és képviseleti szerve
van, valamint a mködéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkezik.
3. § (1) A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkez szervezet,
amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának
elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
(2) A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
(3) 3 Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
(4) A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet
megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéz és képviseleti szerveit megválassza.
4. § (1)4 A társadalmi szervezet megalakulását követen kérni kell annak bírósági nyilvántartásba
vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben
elírt feltételeknek eleget tettek.
A társadalmi szervezet a nyilvántartásba vétellel jön létre.
(2)5 A párt munkahelyi szervezdésére, gazdálkodására (19. §), valamint megsznésére [16. § (2)
bekezdés e) pont, 20—21. §] külön törvény6 rendelkezései az irányadóak.
1 A kihirdetés napja: 1989. január 24.
2 A 2. § (1)-(2) bekezdése az 1989: XXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.
3 A 3. § (3) bekezdése az 1989: XXXIII. törvény 12. §-a (2) bekezdésének megfelelen módosított szöveg.
4 A 4. § (1) bekezdésének utolsó mondata az 1993: XCII. törvény 41. §-a (1) bekezdésének b) pontjával
megállapított szöveg.
5 A 4. § (2) bekezdését az 1989: XXXIII. törvény 12. § (3) bekezdése állapította meg.
6 Lásd a pártok mködésérl és gazdálkodásáról szóló 1989: XXXIII. törvényt.
4/A. §7 Az egyesületre (Ptk. 61—64. §) e törvény alkalmazásakor a társadalmi szervezetre
vonatkozó szabályok az irányadók.
5. § Nem minsül társadalmi szervezetnek a magánszemélyeknek az egyesülési jog alapján
létrehozott olyan közössége, amelynek mködése nem rendszeres, vagy nincs nyilvántartott tagsága
vagy e törvényben meghatározott szervezete.8
II. fejezet
A társadalmi szervezet alapszabálya
6. § (1) A társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitzéseknek megfelelen
biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló mködését, elsegíti a tagok
jogainak és kötelességeinek érvényesülését.
(2) A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérl, céljáról és
székhelyérl, valamint szervezetérl.
7. § (1) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül
— nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy
tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.
(2) A társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló mködési körben
tevékenyked, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétl különböznie kell.
III. fejezet
A tagok jogai és kötelességei
8. §9 (1) A társadalmi szervezet ügyintéz és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár,
továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkez nem magyar állampolgár
tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
(2) Párt alapítója és tisztségviselje csak olyan személy lehet, aki az országgylési képviselk
választásán vagy a helyi önkormányzati képviselk választásán választójoggal rendelkezik.
9. § A társadalmi szervezet tagja
a) részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
10. § (1) A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysért határozatát bármely tag — a
tudomására jutástól számított 30 napon belül — a bíróság eltt megtámadhatja.
(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt
esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(3)10 A párt vonatkozásában a párt tagját az (1) bekezdésben említett jogosultság csak e törvény,
valamint a pártok mködésérl és gazdálkodásáról szóló törvény megsértése esetén illeti meg.
IV. fejezet
A társadalmi szervezet szervezeti rendje
7 A 4/A. §-t az 1993: XCII. törvény 41. §-a (1) bekezdésének a) pontja iktatta a szövegbe.
8 Lásd a 6/1989. (VI. 8.) IM rendeletet.
9 A 8. § a 2004: XXIX. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.
10 A l0. § (3) bekezdését az 1989: XXXIII. törvény 12. § (5) bekezdése iktatta a törvénybe.
11. § (1) A társadalmi szervezet legfelsbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által — az
alapszabályban meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett úton választott testület.
(2) A társadalmi szervezet legfelsbb szervét szükség szerint, de legalább öt évenként kell
összehívni. A legfelsbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetleg ha a
tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettl eltéren meghatározott hányada — az ok és a cél
megjelölésével — kívánja.
(3) Az ügyintéz és képviseleti szerveket az alapszabály eltér rendelkezése hiányában titkos
szavazással kell megválasztani.
12. § (1) A társadalmi szervezet legfelsbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéz szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának
kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéz szerv évi
beszámolójának megtárgyalását az alapszabály — a legfelsbb szerv helyett — a szervezet más
szervére bízhatja.
V. fejezet
A társadalmi szervezetek szövetségei
13. § A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és mködésére, valamint
nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályokat kell
megfelelen alkalmazni.
VI. fejezet
A társadalmi szervezet felügyelete
14. §11 (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet mködése felett az ügyészség a reá irányadó
szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a mködés törvényessége másképpen nem
biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen.
15. §12 (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a társadalmi
szervezet képviseletére jogosult személy köteles benyújtani a társadalmi szervezet székhelye szerint
illetékes megyei bírósághoz, illetleg a Fvárosi Bírósághoz (a továbbiakban együtt: bíróság). A
kérelemhez csatolni kell az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott okiratokat.
(2) A bíróság a kérelemrl nemperes eljárásban határoz, amelyre a Polgári perrendtartás szabályait
– ha e törvény másként nem rendelkezik és a nemperes eljárás jellegébl más nem következik – kell
megfelelen alkalmazni.
(3) Hiányos kérelem benyújtása esetén a kérelem érkezésétl számított harminc napon belül postára
adott, vagy a kérelmeznek átadott végzésben a bíróság hiánypótlásra hívja fel a kérelmezt. A
hiánypótlásra megfelel – legfeljebb negyvenöt napos – határidt kell biztosítani, amely kérelemre,
indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbítható. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos
teljesítése miatt igazolási kérelemnek nincs helye. Ha a hiánypótlási határidt elmulasztották, vagy a
hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztették el, a bíróság a kérelmet végzéssel elutasítja.
11 A 14. § az 1989: XXXIII. törvény 12. § (6) bekezdése által megállapított szöveg.
12 A 15. § a 2001: CVI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
(4)13 A bíróság legkésbb a kérelem érkezésétl számított hatvan napon belül köteles dönteni a
nyilvántartásba vételrl vagy a kérelem elutasításáról. E határid számításakor a hiánypótlásra felhívó
végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetleg a hiánypótlás elmaradása esetén a
hiánypótlásra biztosított határid lejártáig eltelt id nem vehet figyelembe. A bíróság a
nyilvántartásba vételrl szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti, a (6) bekezdésben
meghatározott esetben az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott módon. A társadalmi
szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételrl szóló határozat jogerre emelkedése napján
kezdheti meg.
(5) Ha a bíróság a (4) bekezdés szerinti döntési kötelezettségének határidn belül nem tesz eleget,
a bíróság vezetjének a határid lejártát követ nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges
intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében.
(6) Ha a kérelem elbírálására az (5) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a nyilvántartásba
vétel a (4) bekezdésben meghatározott határid leteltét követ kilencedik napon a kérelem szerinti
tartalommal létrejön.
(7)14 A nyilvántartásba bejegyzett adatok változását – a változástól számított hatvan napon belül – a
bíróságnak be kell jelenteni; a bejelentésre az (1)–(6) bekezdésben foglaltakat kell megfelelen
alkalmazni.
(8) A nyilvántartás tartalmazza az igazságügy-miniszter rendeletében meghatározott adatokat,
köztük a társadalmi szervezet képviseljének nevét, lakóhelyét. A nyilvántartás fennálló, illetve törölt
adatai, valamint a bírósághoz benyújtott iratok – a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel –
nyilvánosak, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, azokat bárki megtekintheti és
azokról feljegyzést készíthet.
(9) A társadalmi szervezet alakuló ülésének jelenléti íve, valamint a társadalmi szervezet tagjairól
készült – az alapszabály mellékletét képez – nyilvántartás nem nyilvános.
(10) A bíróság a társadalmi szervezet adatait számítógépen rögzíti.
16. § (1)15 A társadalmi szervezet tagja által (10. §), valamint az ügyész által (14. §) indított perek a
megyei bíróság, illetleg a Fvárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysért határozatát, és szükség szerint új határozat
hozatalát rendelheti el;
b) a mködés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet
legfelsbb szervét;
c) ha a társadalmi szervezet mködésének törvényessége másképpen nem biztosítható,
tevékenységét felfüggesztheti, ellenrzésére felügyelbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak mködése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megsznését, ha legalább egy éve nem mködik vagy
tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
(3)16 A párt vonatkozásában a 16. § (2) bekezdésének c) pontjában említett felügyel biztos csak a
párt gazdálkodásának ellenrzésére rendelhet ki.
17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy
egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkez állami szerv
a hatósági ellenrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
13 A 2001: CVI. törvény 8. § (3) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét megelzen benyújtott, társadalmi
szervezet nyilvántartásba vételére irányuló, a 2002. január 1-jén még el nem bírált kérelemrl a bíróságnak – a
kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelen – a 2002. január 1-jét követ 90 napon belül
döntenie kell. Ha a bíróság e döntési kötelezettségének nem tesz eleget, a bíróság vezetjének a határid lejártát
követ nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
14 A 2001: CVI. törvény 8. § (3) bekezdése alapján a 2002. január 1-jét megelzen benyújtott, társadalmi
szervezet nyilvántartásba vett adatai változásának nyilvántartásba vételére irányuló, a 2002. január 1-jén még el
nem bírált kérelemrl a bíróságnak – a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelen – a 2002.
január 1-jét követ 90 napon belül döntenie kell. Ha a bíróság e döntési kötelezettségének nem tesz eleget, a
bíróság vezetjének a határid lejártát követ nyolc napon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket.
15 A 16. § (1) bekezdése az 1989: XXXIII. törvény 12. § (7) bekezdése által módosított szöveg.
16 A 16. § (3) bekezdését az 1989: XXXIII. törvény 12. § (7) bekezdése iktatta be a törvénybe. A Magyar
Közlöny 1990. évi 18. számában megjelent helyesbítésnek megfelel szöveg.
VII. fejezet
A társadalmi szervezet gazdálkodása
18. § A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl
— a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
19. § (1) A társadalmi szervezet vagyona elssorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és
magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képzdik.
(2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében —
gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
VIII. fejezet
A társadalmi szervezet megsznése
20. § A társadalmi szervezet megsznik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,
feloszlatással, illetleg megsznésének megállapításával.
21. § (1) A társadalmi szervezet megsznése esetén — a hitelezk kielégítése után — vagyonáról
az alapszabály elírása, vagy a legfelsbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel
kapcsolatos teendk ellátása a felszámolók feladata.
(2) Ha a társadalmi szervezet feloszlatással sznt meg vagy megsznését állapították meg, és a
vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezk kielégítése után állami
tulajdonba kerül, és azt közérdek célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját
nyilvánosságra kell hozni.
IX. fejezet
Záró rendelkezések
22. § Az e törvény hatálybalépésekor mköd és nyilvántartásba nem vett társadalmi szervezetek
1989. december 31-ig kérhetik nyilvántartásba vételüket. Ennek elmulasztása esetén a társadalmi
szervezetet megszntnek kell tekinteni.
23. § Az e törvény hatálybalépése eltt külön jogszabály alapján létesített, illetleg mköd
társadalmi szervezetek tevékenységére, szervezetére és felügyeletére e jogszabályok módosításáig
vagy hatályon kívül helyezéséig a korábbi, rájuk vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
24. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével
kapcsolatos rendelkezéseket — a politikai párt kivételével — meghatározza.17
25. § (1) A fegyveres erk és a rendvédelmi szervek18 tagjaira vonatkozóan az egyesülési jog
gyakorlásának feltételeit és módját a szolgálati szabályzat határozza meg.19
(2) A szakszervezetekre és a munkáltatói érdekképviseletekre e törvény 11. §-ának rendelkezései
nem terjednek ki.
26. § 20
17 Lásd a 114/1992. (VII. 23.) Korm. rendeletet.
18 Lásd az 1993: CX. törvény 21. § (1) és 65. § (1) bekezdését : fegyveres erk és rendvédelmi szervek.
19 Lásd a 24/2005. (VI. 30.) HM rendeletet.
20 A 26. § beiktatva az 1978: IV. törvény (Btk.) 212. §-ánál. A 212. §-t az 58/1997. ( XI. 5.) AB határozat
megsemmisítette.
27. § 21
28. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejleg a hatályát veszti:
az egyesületekrl szóló 1970. évi 35. törvényerej rendelet, valamint az azt módosító 1981. évi 29.
törvényerej rendelet és az 1983. évi 27. törvényerej rendelet;
a mezgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz tartozó egyes hatáskörök módosításáról szóló 1979.
évi 3. törvényerej rendelet 2. §-a;
az Állami Ifjúsági és Sporthivatalról szóló 1986. évi 9. törvényerej rendelet 3. §-ának (4) bekezdése;
a Polgári Törvénykönyvrl szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-ának (2) bekezdésében a ,,…míg
egyesületnél a felügyel szerv hozzájárulására van szükség.” szövegrész.
21 A 27. § beiktatva az 1959: IV. törvény szövegébe.

<