HALÁSZATI TÖRVÉNY

I. Fejezet

 

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

 

A törvény tárgya és hatálya

 

1. § (1) E törvény a halászati jog gyakorlásának feltételeit, a Magyar Köztársaság területén levő vizeken és halászatra alkalmas vízilétesítményeken folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, az ezeket végző személyek jogait és kötelezettségeit, valamint a halászati igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket szabályozza.

 

(2) E törvény hatálya a horgászat, a tiltott eszközök és módok, a halászati őrzés, a halállományt, illetőleg táplálékforrását veszélyeztető vad gyérítése, a külföldről származó egyedek telepítése vonatkozásában a haltenyésztési létesítményre (halastó) is kiterjed.

 

(3) Védett hal esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

Értelmező rendelkezések

 

2. § (1) E törvény alkalmazásában

 

a) hal: a “halak” állatrendszertani osztályba tartozó állatfaj. A halra vonatkozó rendelkezéseket – az e törvényben meghatározott esetekben – alkalmazni kell a haltáplálék-szervezetre, a rákra, a békára, a kagylóra, a piócára, valamint ezek egyedfejlődési alakjaira is (a továbbiakban együtt: más hasznos víziállat);

 

b) halászat : a halnak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása – ideértve a horgászatot is -, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység;

 

c) horgászat: a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása;

 

d) halászati vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, s ezért a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánítja;

 

e) halastó: az a vízfeltöltést és lecsapolást biztosító, műtárgyakkal (zsilipekkel) ellátott mesterséges vízterület, amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;

 

f) bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és föld alatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;

 

g) holtág: a folyó azon mederrésze, amelyet a folyó természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;

 

h) víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény.

 

(2) A meder, a vízfolyás és a természetes állóvíz fogalmán a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.

 

(3) A nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt rendeletben határozza meg.

 

Vissza a tartalomhoz

 

II. Fejezet

 

A HALÁSZATI JOG

 

A halászati jog fogalma

 

3. § (1) A halászati jog – mint vagyonértékű jog – a halászattal összefüggő jogosultságok és kötelezettségek összessége, amely – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a víz tulajdonjogának elválaszthatatlan része.

 

(2) Holtág, bányató és víztározó esetében a halászati jog a Magyar Államot illeti meg, kivéve az önkormányzati tulajdonban lévő holtágat és bányatavat, amennyiben a tulajdonos önkormányzat a halászati jogot gyakorolni kívánja.

 

(4) A halászati jog haszonbérbe adható.

 

Vhr. 2. § (1) Azon a holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a Hhtv. hatálybalépése előtt a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) már átengedte a vízterület-tulajdonos önkormányzatnak, az önkormányzat – a halászati hatósághoz történő igénybejelentés nélkül – a Hhtv. hatálybalépése napjától kezdődően gyakorolja a halászati jogát, egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról rendelkező határozat érvényét veszti.

 

(2) Azon az önkormányzat tulajdonában lévő holtágon és bányatavon, ahol a Magyar Államot megillető halászati jog hasznosítását a miniszter – a Hhtv. hatálybalépését megelőzően – határozatban más személynek engedte át, a vízterület-tulajdonos önkormányzat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz történő igénybejelentése időpontjától gyakorolja a halászati jogot, és azzal egyidejűleg az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról rendelkező határozat érvényét veszti. Az igény bejelentésekor az önkormányzatnak igazolni kell a vízterületre vonatkozó tulajdonjogát, és be kell mutatnia a halászati hasznosítással kapcsolatos terveit. A bejelentés a tulajdonjog igazolása és a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt feltétel teljesítésével együtt érvényes.

 

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát a korábbi hasznosító részére kívánja haszonbérbe adni, a bejelentéshez egyidejűleg mellékelnie kell a halászati haszonbérleti szerződést is.

 

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a halászati jogát maga kívánja hasznosítani, vagy olyan személlyel kíván haszonbérleti szerződést kötni, aki (amely) nem azonos az állam által korábban kijelölt hasznosítóval, egyidejűleg mellékelnie kell annak igazolását, hogy a korábbi hasznosítóval az elszámolás – a Hhtv. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalommal – az önkormányzat által már megtörtént.

 

(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit a 2001. január 1. napja előtt benyújtott igénybejelentésre kell alkalmazni.

 

(6) Ha a (2) bekezdés szerinti önkormányzat a tulajdonában lévő holtág vagy bányató halászati jogára igényét 2001. január 1. napjáig nem jelenti be, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az államot megillető halászati jog haszonbérbe adására – a Hhtv.-ben foglalt szabályok szerint – pályázatot ír ki. Amennyiben az önkormányzat a halászati jog állami haszonbérbe adását követően jelenti be a halászati jog gyakorlására vonatkozó igényét, a bejelentése időpontjától az állam helyébe haszonbérbeadóként az önkormányzat lép, és – a haszonbérbeadó személyében bekövetkezett változásnak megfelelően – a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést módosítani kell.

 

 

 

A halászati jog jogosultja

 

4. § (1) Ha a halászati vízterület egy személy tulajdona, a halászati jogot a tulajdonos önállóan gyakorolja (a továbbiakban: önálló halászati jog), ha több személy – ideértve a Magyar Államot is – tulajdona, a halászati jogot a tulajdonosok közösen gyakorolják (a továbbiakban: társult halászati jog).

 

(2) Társult halászati jog esetén a tulajdonosok

 

a) a tulajdonosi képviselet formájáról, a képviselő személyéről,

 

b) a halászati jog gyakorlásának módjáról

 

a tulajdonuk mértékéhez igazodó szavazati joggal, egyszerű szótöbbséggel határoznak, és ilyen arányban viselik a halászati jog gyakorlásával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból.

 

(3) A tulajdonosok (2) bekezdés szerint megválasztott és a halászati hatóságnál nyilvántartásba vett, hatósági igazolással rendelkező képviselője a halászati közösség ügyeiben eljárva külön meghatalmazás nélkül a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a társult halászati jog tulajdonosainak közösségét a halászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok kötelesek hatvan napon belül új képviselőt választani. Az állami tulajdoni többség esetén a tulajdonosok képviselője a halászati hatóság által megnevezett személy.

 

(4) Ha a halászati vízterület többségi tulajdonosa az állam, akkor az állami tulajdonban lévő vizekhez hasonlóan (a 11., 12. § alapján) pályázati úton történik a vízterület halászati jogának haszonbérbe adása. A haszonbérleti díj a tulajdoni hányadnak megfelelően illeti meg a tulajdonos társakat.

 

(5) Társult halászati jogra egyebekben a Polgári Törvénykönyv 142-143., 145-146. §-ainak rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

 

5. § (1) A halászati jog jogosultjának a tulajdonost, a halászati jog haszonbérbe adása esetén pedig a haszonbérlőt kell tekinteni.

 

(2) A halászati jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért, illetőleg gyakorlásáért a jogosult felel.

 

(3) A jogosultakról a halászati hatóság nyilvántartást vezet.

 

 

 

Vhr. 3. § (1) Az önálló vagy a társult halászati jog jogosultjáról, illetve a halászati jog haszonbérlőjéről (a továbbiakban együtt: jogosult), továbbá a halászati vízterületekről a halászati hatóság az 1. számú melléklet szerint nyilvántartást köteles vezetni. Társult halászati jog esetén a hatósági nyilvántartásba a Hhtv. 4. §-ának (2) bekezdése szerint választott tulajdonosi képviselő személyét kell jogosultként a nyilvántartásba venni.

 

(2) A jogosult az adatokat – első alkalommal – 1998. január 1. napjáig köteles a halászati hatóság részére bejelenteni. A hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásról az érintett – a változástól számított harminc napon belül – köteles a halászati hatóságot értesíteni.

 

3/A. § Ha a halászati vízterületnek részben az állam is tulajdonosa, az államot a halászati közösségben az illetékes halászati felügyelő képviseli

 

Vhr. 4. §

 

A halászati vízterület

 

6. § Azt a vizet, amely a halászati vízterületek hatósági nyilvántartásában nem szerepel, a tulajdonosnak a halászati hatósághoz be kell jelentenie.

 

7. § (1) A 6. § szerinti víz halászati vízterületté nyilvánítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

 

a) a vízterület megnevezését, fekvésére, határvonalaira, tulajdoni és használati viszonyaira vonatkozó adatokat;

 

b) a vízterület által érintett ingatlan művelési ágának megjelölését.

 

(2) A halászati vízterület közérdekből

 

a) a génállomány megőrzése érdekében,

 

b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt, vagy

 

c) az oktatási és kutatási célból

 

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

 

(3) A különleges rendeltetés közérdekből történő megállapítását a közérdek érvényesítésével érintett miniszter kezdeményezheti a miniszternél, aki az erre vonatkozó határozatában a halászati jog hasznosításával kapcsolatos különleges feltételeket állapít meg.

 

(4) A halászati vízterület közérdekből történő különleges rendeltetésűvé nyilvánításából eredő költségek megtérítéséről, valamint a jogosult kártalanításáról a kezdeményező köteles gondoskodni.

 

A hal tulajdonjogának megszerzése

 

8. § (1) A jogosult – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a hal, illetve más hasznos víziállat tulajdonjogát annak jogszerű kifogásával (gyűjtésével) szerzi meg.

 

(2) A hal (más hasznos víziállat) tulajdonjoga a jogosultat illeti, ha a halászati vízterület is a tulajdonában van.

 

(3) Az elhullott hal (más hasznos víziállat) a lelés helyével érintett halászati vízterület szerinti jogosult tulajdonába kerül.

 

A halászati jog gyakorlása

 

9. § (1) A halászati jogot a jogosult köteles gyakorolni.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a halászati jog gyakorlásának minősül az is, ha a jogosult a hal és élőhelyének védelmével kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tesz.

 

Vhr. 5. § Nem tekinthető a halászati jog átruházásának, ha a jogosult egyes halgazdálkodással összefüggő munkákat (például lehalászás, ivadékmentés, vízinövényzet kitermelése stb.) megbízás alapján mással végeztet.

 

 

 

A Magyar Állam önálló halászati jogának gyakorlása

 

10. § A Magyar Államot megillető halászati jog gyakorlásával kapcsolatos jognyilatkozatokat, ideértve a 11. §-ban foglaltakat is, az állam nevében a miniszter – az érintett miniszterekkel egyetértésben – teszi meg.

 

11. § (1) Az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján, haszonbérbe adás útján történik.

 

(2) A haszonbérbe adásra vonatkozó pályázatot

 

a) a fennálló haszonbérleti szerződés lejárata előtt legalább hat hónappal, vagy

 

b) a halászati jog első alkalommal történő haszonbérbe adása esetén az e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül,

 

c) újonnan keletkezett vizek esetén a halászati vízterületté nyilvánítást követő hatvan napon belül

 

kell kiírni.

 

(3) A pályázati kiírásnak tartalmazni kell a halászati vízterület megnevezését és nagyságát, a halászati jog haszonbérbe adásának az adott vízterületre, illetve a vízminőség megóvására meghatározott feltételeit, valamint a pályázat benyújtásának határidejét és helyét. A pályázati kiírás egyéb tartalmi követelményeket is meghatározhat.

 

(4) A pályázati kiírást a halászati hatóság írja ki, és gondoskodik annak a helyben szokásos módon, a szaklapokban, valamint a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában történő közzétételéről.

 

12. § A pályázathoz mellékelni kell a 11. § (3) bekezdésében, valamint a 25. § (1) bekezdésében meghatározottak teljesítésére vonatkozó, a haszonbérlet időtartamára szóló halgazdálkodási tervet (27. §).

 

Vhr. 6. § (1) A halászati vízterület Magyar Államot megillető halászati jogának haszonbérbe adására vonatkozó pályázat elbírálásánál a miniszter – az Országos Halászati Bizottság véleménye alapján – az érintett miniszterekkel egyetértésben határoz.

 

(2) A Magyar Államot megillető önálló halászati jog haszonbérbe adására vonatkozó pályázatot legalább tízéves időtartamú haszonbérletre kell kiírni.

 

 

 

A halászati jog haszonbérbe adása

 

13. § (1) A halászati jog haszonbérletére a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

 

(2) A halászati jog haszonbérletére vonatkozó szerződést határozott időre kell megkötni.

 

(3) A bérbeadó a halászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal akkor is felmondhatja, ha a haszonbérlő

 

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti;

 

b) a halászati jogot alhaszonbérletbe adja;

 

c) a természetvédelem, illetve a vízgazdálkodás érdekeit súlyosan veszélyezteti.

 

(4) Nem minősül a halászati jog alhaszonbérbe adásának a területi engedély kiadása (22. §).

 

14. § (1) A haszonbérleti szerződést nyilvántartásba vétel céljából legkésőbb annak aláírásától számított hatvan napon belül kell a haszonbérlőnek a halászati hatósághoz bejelenteni.

 

(2) Ha a haszonbérleti szerződés megkötésekor a korábbi halgazdálkodási terv még érvényben van, újat csak a korábbi lejáratakor kell készíteni.

 

(3) A halászati jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában, a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halászati berendezéseknek, létesítményeknek – ideértve a telepítési költségek meg nem térült részét is -, valamint az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekori tényleges értékét. A haszonbérlő mindaddig birtokban marad, amíg a haszonbérbe adó az elszámolási kötelezettségének eleget nem tesz.

 

Vhr. 7. § A haszonbérlő a halászati jog haszonbérletére kötött szerződése hatósági nyilvántartásba vétele céljából az 1. számú melléklet mintája szerint és a Hhtv. 14. §-a (1) bekezdésében előírt határidőn belül köteles a halászati hatósághoz bejelentést tenni.

 

 

 

A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlanra vagy tevékenységre vonatkozó rendelkezések

 

15. § (1) A halászati jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni, hogy az ingatlanon keresztül a jogosult – ha ez másképp nem lehetséges – a vízhez külön jogszabályban meghatározott korlátozások betartásával eljusson, az ingatlanon a halászati tevékenység időtartamára fogási eszközt elhelyezzen, illetve használjon, a vízen halászati tevékenységet folytasson, valamint a fogási zsákmányt elszállítsa (halászati szolgalmi jog).

 

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén annak tulajdonosa köteles tűrni, illetőleg lehetővé tenni a halivadéknak a halászati vízterületre történő visszajuttatását.

 

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1)-(2) bekezdés szerinti korlátozásból eredő károkozás miatt kártalanítás illeti meg.

 

16. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó, vagy más, a halászati jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról – a szükséghelyzetet kivéve – legalább nyolc nappal megelőzően értesíteni.

 

(2)

 

(3) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében a halászati hatóság a folyókon épülő duzzasztóművek beruházóját (üzemeltetőjét) hallépcső létesítésére és működtetésére kötelezi.

 

(4) A halak ívási időszakában a vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során a környezettani (ökológiai) szempontokat is köteles figyelembe venni.

 

17. § A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás esetén a víz tulajdonosa, használója (a vízilétesítmény üzemeltetője), a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését a 36. § (2) bekezdésében megjelölt szervezet számára köteles lehetővé tenni és tűrni.

 

Vissza a tartalomhoz

 

III. Fejezet

 

A HALGAZDÁLKODÁS

 

A halfogásra jogosító okmányok

 

18. § (1) A halászati tevékenység – ideértve a tudományos kutatási célból való végzését is – a halászati hatóság által kiadott érvényes halászati vagy horgászati engedéllyel (a továbbiakban: állami halászjegy, állami horgászjegy) folytatható. Az adott halászati vízterületen és a halastavon a halászati tevékenység végzéséhez – ha azt nem a jogosult, vagy a nevében eljáró személy vagy szervezet végzi – a jogosult területi engedélye is szükséges.

 

(2) A halászati tevékenységet végző személy köteles magánál tartani az állami halászjegyet, az állami horgászjegyet és a területi engedélyt (a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok), és azokat a jogosult, a halászati őr, a természetvédelmi őr, a halászati, valamint a rendőrhatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni.

 

Az állami halászjegy és az állami horgászjegy

 

19. § (1) Az állami halászjegyet vagy horgászjegyet a halászati hatóság egy évre – díj fizetése ellenében – adja ki.

 

(2) A 14. életévét be nem töltött személy, illetve a 70. életévét betöltött személy mentes az állami horgászjegy díjának megfizetése alól.

 

(3) Az állami halászjegyet a halászati hatóság adja ki. Az állami horgászjegy kiadására jogosult hatóságot, illetve szervezetet a miniszter rendeletben jelöli ki.

 

20. § (1) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye, vagy – ha e törvény másképp nem rendelkezik – halászvizsgával rendelkezik. A halász szakmunkás képesítés a halászvizsgát helyettesíti.

 

(2) Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző évi horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadja. A horgászvizsgát a halászati hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal kell igazolni.

 

(3)

 

(4) A halász- és a horgászvizsga követelményeit, rendjét, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

 

(5) A halász-, illetve a horgászvizsga lefolytatására jogosult hatóságot, illetve szervezetet, valamint az állami halászjegy és horgászjegy mintáit, díjának mértékét és megfizetésének módját a miniszter rendeletben határozza meg.

 

21. § (1) Állami halászjegy vagy horgászjegy nem adható ki annak a személynek,

 

a) akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztaltak,

 

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki

 

a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg egy éven belül.

 

(2) Megtagadható az állami halászjegy vagy horgászjegy kiadása, annak a személynek, akit a hal fogásával (gyűjtésével) összefüggésben elkövetett bűncselekmény miatt a kiadás iránti kérelem időpontjától visszamenőleg három éven belül jogerősen felelősségre vontak.

 

(3) Az állami halászjegyet, horgászjegyet a halászati hatóság egy év időtartamra visszavonja, visszatartatja attól a személytől:

 

a) akinek a halászattal, horgászattal, illetőleg a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét állapították meg,

 

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

 

(4) A szabálysértési hatóság, és a bíróság köteles a halászati hatóságot a halászattal, horgászattal, illetve a hal fogásával összefüggő felelősség megállapításáról értesíteni.

 

Vhr. 8. § (1) Az állami halászjegyet az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság adja ki.

 

(2) Az állami halászjegy mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

 

(3) A halász területi engedélyét helyettesíti a jogosultnak a foglalkoztatásról vagy a megbízásról kiadott igazolása.

 

(4) A kutató kutatási célból történő halgyűjtéshez a munkáltatója székhelye szerint illetékes halászati hatóságtól is igényelhet – díj ellenében – állami halászjegyet, amely halász- és horgászeszközzel történő gyűjtésre egyaránt feljogosíthatja a kutatási tevékenységet végző személyt. A kutatási célú állami halászjegy csak a – tevékenységgel érintett halászati vízterület szerinti – jogosult által kiadott területi engedéllyel együtt érvényes.

 

9 . § (1) Az állami halászjegy váltására feltételként előírt halászvizsga az igénylő lakóhelye szerinti halászati hatóság által szervezett tanfolyam eredményes elvégzésével szerezhető meg.

 

(2) A tanfolyam szervezésének költségeit a résztvevők viselik, amelyhez a miniszter támogatást nyújthat.

 

(3) A halászvizsgán a jelöltnek a következő ismeretekről kell számot adni:

 

a) a halászati, horgászati jogszabályokról,

 

b) a vízi életközösséggel kapcsolatos legfontosabb ökológiai ismeretekről,

 

c) a Magyarországon élő halfajok meghatározásáról,

 

d) a méretkorlátozással és tilalmi időszakkal védett halfajok biológiájáról,

 

e) a halászat eszközeiről és azok karbantartásáról,

 

f) a zsákmánnyal történő kíméletes bánásmódról,

 

g) a halak tartósításának módjairól,

 

h) a halászati őrzés ismeretéről, továbbá

 

i) a halászati tevékenységgel kapcsolatos biztonsági, természet- és környezetvédelmi szabályokról.

 

(4) A tanfolyam részletes szakmai anyagát a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) – az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével – állapítja meg.

 

(5) A halászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor, a halászati hatóságnál kell megfizetni.

 

(6) A halász vizsgabizonyítványok kiadásáról a minisztérium – a Tatai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola útján – gondoskodik.

 

10. § (1) Az állami horgászjegyet a halászati hatóság közvetlenül vagy nevében az általa megbízott szervezet adja ki.

 

(2) A naptári évre kiadott állami horgászjegy érvényességét a következő évre – a horgász kérelmére, a díj megfizetésével egyidejűleg – a halászati hatóság vagy megbízottja a horgászjegy hitelesítésével – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – meghosszabbítja.

 

(3) Az állami horgászjegy érvényességét csak a Hhtv. 20-21. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén lehet meghosszabbítani.

 

(4) Az állami horgászjegyek kiadására a halászati hatóság – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – bizományosi értékesítési szerződést köthet azzal a szervezettel, akinél biztosítható a Hhtv. 20. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek betartása.

 

(5) A 14. életévét be nem töltött személy részére díjmentes állami gyermek horgászjegy legfeljebb egy naptári évre és az abban meghatározott halászati vízterületre adható ki azzal, hogy az csak nagykorú személy felügyelete mellett történő és egy horgászkészség használatával való horgászatra jogosít.

 

(6) Az állami gyermek horgászjegyet a halászati hatóság megbízásából a területi engedély kiadására jogosult – a hatóságtól igényelt és rendelkezésére bocsátott – sorszámozott nyomtatványjegy kitöltésével adja ki. A jogosult a halászati hatóságtól igényelt és fel nem használt nyomtatványokkal évente köteles elszámolni.

 

(7) Az állami horgászjegy mintáját a 3. számú melléklet , az állami gyermek horgászjegy mintáját pedig a 4. számú melléklet tartalmazza.

 

11. § (1) A horgászvizsgán a következő ismeretekről kell számot adni:

 

a) a halászati, horgászati jogszabályokról,

 

b) a méretkorlátozással, a tilalmi időszakkal védett és a természetvédelmi oltalom alá tartozó halfajok meghatározásáról, főbb biológiai jellemzőiről,

 

c) az alapvető horgászmódszerekről,

 

d) a zsákmánnyal való kíméletes bánásmódról,

 

e) a vízparti és a csónakból történő horgászat legfontosabb biztonsági szabályairól,

 

f) a halászati őrzés ismereteiről,

 

g) a horgászattal kapcsolatos legfontosabb természet- és környezetvédelmi szabályokról,

 

h) az egyesületi tagságból eredő jogokról és kötelezettségekről.

 

(2) A horgászvizsga részletes szakmai anyagát a minisztérium – az Országos Halászati Bizottság javaslatának figyelembevételével – állapítja meg.

 

(3) Horgászvizsgát a halászati hatóság által – az illetékességi területén – kijelölt szervezetnél lehet tenni.

 

(4) A horgászvizsga díja ezer forint, amelyet a vizsgára jelentkezéskor kell a vizsgáztatásra kijelölt szervezetnél megfizetni.

 

(5) A vizsgáztatásra kijelölt szervezet a horgászvizsga díjbevételeit havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles – a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára – befizetni. A horgászvizsga díjbevételének összege – megállapodás alapján – a költségek levonásával csökkenthető. A vizsgáztatásra kijelölt szervezet negyedévenként köteles a halászati hatóság felé elszámolni. A halászati hatóság a tárgyévet követő év január 31-ig számol el a minisztérium felé.

 

12. § (1) Az állami halászjegy (beleértve a kutatási célút is), az állami horgászjegy és annak évenkénti érvényesítésének díja – a (1) bekezdésben foglalt személyek horgászjegyének kivételével – 2004. január 1-jétől ezer forint.

 

(2) Az állami gyermek horgászjegy kiváltása, továbbá a 70. életévét betöltött személy állami horgászjegyének kiváltása és évenkénti érvényesítésének díja ingyenes, a díj fizetése alól való mentességet a horgászjegyen fel kell tüntetni.

 

(3) Az állami halászjegy és az állami horgászjegy díját a halászati hatóságnál, illetve megbízottjánál a jegyek átvételekor kell megfizetni.

 

(4) A halászati hatóság, illetve megbízottja a díjbevételeket havonta, a tárgyhó 20. munkanapjáig köteles átutalni, illetve befizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek elnevezésű, 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott jegyekkel a halászati hatóság megbízottja negyedévenként a hatóság felé, a hatóság pedig a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a minisztérium felé elszámolni.

 

 

 

A területi engedély

 

22. § (1) Területi engedély csak halászati vízterületre, illetőleg halastóra adható ki.

 

(2) A jogosult területi engedély adásával más személy (a továbbiakban: engedélyes) számára biztosíthat halászati vagy horgászati lehetőséget. Területi engedélyt két vagy több jogosult együttesen is kiadhat.

 

(3) A jogosult az engedélyestől a halászati őr intézkedésével elvett területi engedélyt a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági eljárás, a halászattal, horgászattal, illetve hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és az eljárás eredményétől függően azt visszaadja vagy érvényteleníti.

 

(4) A jogosult megtagadhatja a területi engedély kiadását attól a kérelmezőtől, aki elmulasztja az előző évi fogási napló leadását.

 

(5) A jogosult köteles nyilvántartást vezetni

 

a) az általa kiadott területi engedélyekről, valamint

 

b) a telepített, illetve

 

c) a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről (fogási napló összesítő),

 

és a halászati hatóság számára a nyilvántartásába a betekintést lehetővé tenni.

 

(6) A területi engedély csak az állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

 

(7) A területi engedélyt a jogosult köteles nevének (cégének), címének (székhelyének) feltüntetésével írásba foglalni, és abban meg kell jelölnie:

 

a) az engedélyes nevét és lakcímét,

 

b) a halászati vízterületet, illetve azt a vízszakaszt, amelyre az engedély vonatkozik,

 

c) az engedély érvényességének időtartamát,

 

d) az alkalmazható halászeszközt vagy azt, hogy a jegy kizárólag csak horgászatra jogosít,

 

e) az e törvényben előírt tilalmak, és korlátozások alapján az általa megállapított fogási tilalmat és korlátozást.

 

(8) A halászati tevékenységet tudományos kutatási célból végző személy részére kiadott területi engedélyben a kutatási célt is fel kell tüntetni.

 

(9) Az engedélyes a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jogosult által (vagy jogosultak által közösen) átadott fogási naplót köteles vezetni.

 

Vhr 13. § (1) A jogosult vagy több jogosult együttesen – a területi engedély adásával egyidejűleg – fogási naplót is átad az engedélyesnek.

 

(2) A halász, horgász fogási naplónak alkalmasnak kell lenni az 5. számú mellékletben felsorolt halfajok halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására.

 

(3) Az engedélyes naponta a horgászat vagy a halászat befejezése után köteles a fogási naplóba bejegyezni halfajonként az aznap kifogott mennyiséget.

 

(4) A halászok zsákmányának nyilvántartásáról a halászt foglalkoztató vagy megbízó jogosult köteles gondoskodni.

 

(5) A fogási naplót az engedélyes legkésőbb a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles leadni a jogosultnak, aki az átvétel ellenében igazolást ad.

 

(6) Az (5) bekezdés szerinti igazolás kiadása nem szükséges abban az esetben, ha a jogosult egyúttal az állami horgászjegy forgalmazásával megbízott szervezet, és a horgász nyilatkozik, hogy e szervezetnél kívánja állami horgászjegyének érvényességét meghosszabbítani.

 

(7) A kutatási célból kifogott és elszállított hal mennyiségéről, annak faj szerinti összetételéről a kutatást végző személy – eltérő megállapodás hiányában – a tárgyévet követő év január 10. napjáig köteles – írásban – jelentést tenni a jogosultnak.

 

Tiltott eszközök és módok

 

23. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja.

 

(2) Tilos a hal fogásához különösen

 

a) váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása,

 

b) mérgező vagy kábító hatású anyag,

 

c) robbanóanyag,

 

d) szúrószerszám, illetve

 

e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint

 

f) gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása.

 

(3) Tilos folyóvízen olyan halfogóeszköz vagy -készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár.

 

24. § (1) Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben, a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával

 

a) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez,

 

b) ártéren végzett ivadékmentéshez,

 

c) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz,

 

d) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez

 

felmentést adhat, eseti engedéllyel.

 

(3) Védett természeti területen – a rendkívüli kár megelőzéséhez szükséges állománymentés, továbbá tudományos kutatási célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése kivételével – tilos az elektromos halászat. Az állománymentést, továbbá a tudományos célú gyűjtést természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: felügyelőség) engedélyezi.

 

(4) Elektromos eszközzel kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személy halászhat.

 

(5) Elektromos halászatot kizárólag a halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni.

 

(6) Elektromos halászatot kizárólag a halászati hatóságnál nyilvántartott minősítési-üzembe helyezési vizsgával rendelkező és évenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel lehet végezni.

 

Vhr. 13/A. § (1) Az elektromos halászgép minősítési-üzembe helyezési vizsgáztatását a Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (Tata) intézetében vagy a Halászati és Öntözési Kutató Intézetben (Szarvas) végezteti el a gép tulajdonosa. Az elektromos halászgépnek a villamos halászókészülékekről szóló MSZ-05 44.1603:1983 számú szabványban foglaltaknak kell megfelelni.

 

(2) Az eredményes vizsgáról a kijelölt intézet igazolást ad, amit a tulajdonos köteles az állandó lakóhelye szerinti halászati hatóságnak – az elektromos halászgéppel egyidejűleg – bemutatni.

 

(3) A halászati hatóság a bejelentés alapján nyilvántartásába veszi a minősítési-üzembe helyezési vizsga követelményeinek megfelelt elektromos halászgépet.

 

(4) A minősítési-üzembe helyezési vizsga nem helyettesíti a külön jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését.

 

 

 

A halgazdálkodás tervszerűsége

 

25. § (1) A jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles a halászati vízterületen az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és sűrűségű halállomány tartósan fennmaradjon.

 

(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, öt évre szóló halgazdálkodási tervet kell készíteni arra a halászati vízterületre, amely olyan összeköttetésben van más halászati vízterülettel, hogy az lehetővé teszi a hal szabad átjutását.

 

(3) A (2) bekezdés szerinti halászati vízterületen a halgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében a miniszter előírhatja megfelelő szintű halászati szakirányú végzettséggel rendelkező személy jogosult által történő foglalkoztatását. Nem kötelező a halászati szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatása, ha a jogosult rendelkezik a megfelelő halászati végzettséggel, és azt a halászati hatósághoz nyilvántartás céljából bejelentette.

 

(4) A kötelező foglalkoztatásra, valamint a halászati képesítésre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.

 

Vhr. 14. § (1) Ha a jogosult által hasznosított halászati vízterület(ek) összes területe meghaladja az ötszáz hektárt, a jogosult felsőfokú halászati szakirányú képesítéssel rendelkező személyt köteles foglalkoztatni.

 

(2) Halászati felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkező személy, aki

 

a) halászati szak-üzemmérnök,

 

b) halászati szakmérnök,

 

c) okleveles halászati mérnök (külföldi egyetemen szerzett oklevél) képesítéssel rendelkezik, illetve

 

d) halászati témában dr. univ, PhD vagy kandidátusi fokozatot szerzett, továbbá

 

e) felsőfokú szakirányú mezőgazdasági képzettségű, és rendelkezik ötéves halászati szakmai gyakorlattal.

 

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti nagyságú halászati vízterület jogosultja természetes személy, és rendelkezik a (2) bekezdés szerinti képesítéssel a halászati hatóságnál kérheti – annak igazolásával – az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alóli mentesítését.

 

15. § (1) A halászati vízterületeken csak hatósági állatorvosi igazolással engedélyezett hal telepíthető.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásban tanúsítani kell, hogy az adott haltétel fertőző és parazitás megbetegedéstől mentes, valamint hogy származása helyén az igazolás kiadásának időpontjában és azt megelőzően két éven belül a tavaszi virémia és a pisztráng-félék vérképzőszervi elhalása nem fordult elő.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolás hat napig érvényes.

 

(4) A jogosult a hal telepítésének tervezett helyét és időpontját köteles – azt legalább három nappal megelőzően – a halászati hatóságnak bejelenteni.

 

 

 

26. § (1) A halgazdálkodási tervet – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a halászati hatóság hagyja jóvá.

 

(2) Az állam önálló halászati jogának haszonbérbe adása egyben a pályázathoz mellékelt halgazdálkodási terv (12. §) jóváhagyását is jelenti.

 

27. § A halgazdálkodási terv tartalmazza

 

a) a halászati vízterület azonosító adatait (helyrajzi számát), a jogosult nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét),

 

b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halászattal összefüggő hasznosítási célokat,

 

c) az alkalmazható halászati és horgászati eszközök és módszerek megjelölését,

 

d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,

 

e) a víz minőségének és halgazdálkodási értékének védelmét célzó intézkedéseket – beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,

 

f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövény- és víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint

 

g) a halállomány őrzése módjának, a halászati őrök létszámának,

 

h) a területi engedélyek fajtáinak és mennyiségének meghatározását.

 

28. § A halászati hatóság a halgazdálkodási terv jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg a jogszabályban, hatósági határozatban, illetőleg a halászati jog haszonbérbe adásáról szóló szerződésben előírt követelményeknek.

 

29. § Ha a jogosult személyében változás következik be, a halgazdálkodási terv előírásai mindaddig érvényben maradnak, ameddig az új jogosult a korábbitól eltérő halászati céljainak megvalósítására új halgazdálkodási tervet nem készít, s azt a halászati hatóság jóvá nem hagyja.

 

30. § Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halászati hatóság a jogosult kérelmére vagy hivatalból a halgazdálkodási tervet módosítja, illetőleg attól eltérést engedélyez.

 

Országos Halászati Adattár

 

31. § (1) A halállomány és élőhelyének védelmére a miniszter Országos Halászati Adattárat (a továbbiakban: Adattár) tart fenn, és működtet.

 

(2) Az Adattár tartalmazza

 

a) a halászati vízterületek azonosítására szolgáló adatokat,

 

b) a jogosultak nevét (megnevezését), címét (székhelyét),

 

c) a halgazdálkodási tervek és a megvalósításuk adatait,

 

d) az egyes halászati vízterületeken az adott évben telepített, illetve kifogott halak mennyiségére, minőségére és faj szerinti összetételére vonatkozó adatokat.

 

(3) Az Adattárban a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változásokat folyamatosan kell vezetni.

 

(4) A 14. § (3) bekezdése szerinti telepítési költségek megállapításához az Adattár adatait kell alapul venni.

 

32. § (1) A jogosult évente köteles jelenteni a halászati hatóságnak

 

a) a halászati vízterületen telepített hal fajonkénti mennyiségét, valamint

 

b) a továbbnevelési,

 

c) a fogyasztási célból kihalászott, továbbá

 

d) a horgászat keretében kifogott hal

 

fajonkénti mennyiségét, valamint a minőségre vonatkozó adatokat. A jelentés alapját a halászatra vonatkozó fogási naplóösszesítő, illetőleg a halászati hatóság által előzetesen jóváhagyott becslési módszerrel megállapított adatok képezik.

 

(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat megküldi a miniszternek.

 

33. § (1) Az Adattár

 

a) a jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más vízterületre vonatkozó halászati jog jogosultja, vagy

 

b) a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója, valamint

 

c) a halászati jog gyakorlásával érintett hatóságok

 

számára – az őt érintő adatok tekintetében – nyilvános.

 

(2) Az Adattár adatairól kiállított igazolás közokiratnak minősül. A miniszter az adatszolgáltatást rendeletben díj fizetéséhez kötheti.

 

(3) A miniszter az adatgyűjtés alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a halászat helyzetéről.

 

Vhr. 16. § (1) A jogosult az Országos Halászati Adattár (a továbbiakban: Adattár) részére készített jelentését a tárgyévet követő év február 28. napjáig köteles megküldeni a halászati hatóságnak.

 

(2) A halászati hatóság az Adattár vezetéséhez szükséges adatokat március 15. napjáig köteles megküldeni az Adattárnak.

 

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat első alkalommal – az 1998. évi adatok vonatkozásában – 1999. március 15. napjáig kell az Adattár felé teljesíteni.

 

17. § (1) Az Adattár fenntartásáról és működtetéséről a miniszter a Haltenyésztési Kutató Intézet (a továbbiakban: Intézet) útján gondoskodik. Az Intézet felelős az Adattár üzemeltetéséért és karbantartásáért, az adatok védelméért, az információs rendszer számítógépparkjának és programjainak folyamatos fejlesztéséért.

 

(2) Az ország halállományának állapotára vonatkozó adatok közül csak a miniszter által már közzétett adatok nyilvánosak.

 

(3) Az Adattár tárgyévi állapotának előállítása után az előző évi állapotú Adattárat archiválni kell.

 

18. § (1) Az adattárban a nyilvános adatokba való betekintés díjmentes, azonban az Adattár adatairól kiállított igazolás díja halászati vízterületenként és évenként háromezer forint, melyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10026005-01714029-00000000 számú számlára kell megfizetni.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti díj fizetésének kötelezettsége alól a központi közigazgatási szerv kérelmére a miniszter felmentést engedélyezhet.

 

(3) A jogosult, valamint a halászati vízterület által érintett más halászati vízterület szerinti jogosult, vagy a halászati vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosa, használója hozzájárulása nélkül az Adattár nem adhat ki harmadik fél részére – egyedi azonosításra alkalmas – adatokat. Amennyiben ilyen adatok igénylésére közérdekből kerül sor, a szolgáltatást igénylő köteles a jogosultságot igazolni.

 

 

 

A halászati őrzés

 

34. § (1) A jogosult köteles a halgazdálkodási terv alapján hasznosított halászati vízterület halállományát és élőhelyét őrizni, vagy őrzéséről – halászati őr útján – gondoskodni. Halászati őr egyéb vízterületen, illetőleg halastavon is igénybe vehető. Halászati őrt több jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladataival a külön jogszabály szerint létesített mezei őrszolgálat is megbízható.

 

(2) Halászati őr az a nagykorú büntetlen előéletű személy lehet, aki

 

- hatósági orvosi igazolvánnyal igazolja, hogy nem szenved olyan testi és szellemi fogyatékosságban, amely gátolná feladata ellátásában, továbbá – ha az őrzés során lőfegyvert is tart magánál – megfelel a lőfegyvertartási engedély kiadására vonatkozó, külön jogszabály szerinti feltételeknek;

 

- a működési helye szerinti halászati hatóságnál vizsgát és a miniszter által rendeletben meghatározott szövegű esküt tett;

 

- a halászati hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

 

(3) A halászati őrzés módját, illetve halászati őr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a jogosult köteles a halászati hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni. A halászati őr a (2) bekezdés szerinti vizsgát legkésőbb a foglalkoztatásának kezdő napjától számított hatvan napon belül köteles letenni.

 

(4) A halászati őr a halászati vízterületen, halastavon, illetőleg annak partján – a mezőőrt megillető jogosultságokon túlmenően – jogosult

 

a) azt a személyt, aki a halászati vízterületen halászik, horgászik, a halászatra jogosító okmányok bemutatására felszólítani;

 

b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, illetve a halászatra jogosító okmányok vagy a jogosultság hiányában járművét átvizsgálni, a kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;

 

c) a méreten aluli, a területi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani;

 

d) a személytől a területi engedélyt elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni;

 

e) a személytől az állami halász- és horgászjegyet visszatartani és azt a halászatra jogosulton keresztül a kezdeményezett hatósági eljáráshoz mellékelve köteles a halászati hatóságnak megküldeni.

 

(5) A halászati őrök felügyeletét a halászati hatóság – a rendőrhatósággal együtt – látja el. A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

 

Vhr. 19. § (1) A halászati őr köteles a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekről, a halászat és horgászat, a halászati őrzés, a mezőgazdasági őrszolgálat, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéről a működésének helye szerint illetékes halászati hatóság vizsgabizottsága előtt vizsgát tenni.

 

(2) A vizsga részletes szakmai anyagának meghatározásáról a minisztérium gondoskodik.

 

20. § (1) A halászati vizsgát tett halászati őr megbízásának vagy foglalkoztatásának megkezdése előtt a működésének helye szerinti halászati hatóság halászati felügyelője előtt köteles esküt tenni. A halászati őr esküjének szövege a következő:

 

Én ……………………………………………….. esküszöm, hogy a rám bízott halászati vízterület (halastó) halállományára és élőhelyére, valamint a halászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a szakmai szabályoknak és a kapott megbízásnak, utasításnak megfelelően teljesítem. A halászat, horgászat érdekeit sértő cselekmények és károkozások megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. A hatályos jogszabályoknak megfelelően mindazokkal a személyekkel szemben eljárok, akik a halászati vízterületen (a halastavon) vagy annak partján jogosultság hiányában halásznak, horgásznak, továbbá a halállomány és élőhelyének érdekeit sértik vagy veszélyeztetik.

 

(2) A halászati hatóság az eskü kivételéről – díj ellenében – esküokmányt ad ki. Az eskü letételéről szóló tanúsítványt – amelyet az érintettek aláírásukkal hitelesítenek – a halászati hatóság őrzi. Az esküokmány díja kettőezer forint, melyet a halászati hatóságnál kell megfizetni.

 

(3) Az esküokmány mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.

 

21. § (1) Az esküt tett halászati őr részére a halászati hatóság a 7. számú mellékletben foglalt minta szerint – díj ellenében – szolgálati igazolványt és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplót ad át.

 

(2) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló díja kettőezer-kettőezer forint, melyet a kiadásakor a halászati hatóságnál kell megfizetni.

 

(3) A szolgálati igazolvány és a szolgálati napló elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a halászati hatóságnál.

 

(4) A halászati őr a megbízása vagy foglalkoztatása megszűnése esetén köteles a szolgálati igazolványt és a szolgálati naplót a halászati hatóságnak átadni, amely az átvételről igazolást állít ki. A szolgálati naplót öt évig meg kell őrizni.

 

(5) A halászati hatóság az esküt tett és szolgálati igazolvánnyal, valamint naplóval ellátott halászati őrökről – a 8. számú melléklet – szerint nyilvántartást vezet.

 

22. § A halászati őr a Hhtv. 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a jármű átvizsgálásáról intézkedik, ha a halállomány és élőhelyének őrzése céljából annak ellenőrzése is szükséges.

 

Vissza a tartalomhoz

 

IV. Fejezet

 

A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME

 

Általános szabályok

 

35. § (1) A jogosult köteles a halászati vízterületén élő hal állományát, életközösségét, valamint élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását – ideértve áradás esetén a halivadék mentését is – elősegíteni.

 

(2) A hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag vízbe helyezése, illetőleg abból történő kiemelése kizárólag a jogosult által vagy annak hozzájárulásával történhet. Ez a rendelkezés a jogosultnak a környezetvédelmi, a természetvédelmi, valamint a vízügyi jogszabályokban előírt kötelezettségeit nem érinti.

 

(3) A jogosult köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a halállomány megbetegedésének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében szükségesek, így különösen a halállományban észlelt elhullás esetén köteles a haltetem eltávolításáról intézkedni.

 

(4) Amennyiben a jogosult a hal és élőhelyének védelmére előírt kötelezettségének nem vagy nem megfelelő módon tesz eleget, a halászati hatóság határozatában – határidő megjelölésével – felhívja e kötelezettségének teljesítésére, melynek elmulasztása esetén a szükséges munkálatokat a jogosult költségére elvégezteti.

 

36. § (1) A halászati vízterületen bekövetkezett halpusztulás észlelése esetén a jogosult, a halászati őrzéssel megbízott vagy a jogszerűen halászó, horgászó személy köteles haladéktalanul a halászati hatósághoz bejelentést tenni.

 

(2) A halpusztulás okainak felderítése állami feladat, melyről a miniszter az általa kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. A laboratórium eljárására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.

 

(3) A halpusztulás okozta vízminőségi kár elhárítására és a kár viselésére a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezései az irányadók.

 

Vhr. 23. § (1) A vízszennyezésekkel kapcsolatos halélettani kérdésekben az országos hatáskörű Vízélettani Laboratórium (Százhalombatta), valamint a területileg illetékes megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás szakvéleményét kell irányadónak tekinteni.

 

(2) A szennyvízből és a befogadó vízből – a szennyvíz betorkollása alatt és felett – 3-3 hatósági vízmintát kell gyűjteni a megyei (fővárosi) növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás képviselőjének jelenlétében. Egy-egy sorozat vízminta a jogosultnál, illetve a feltételezett károkozónál marad, a minta harmadik sorozata a vizsgálatok elvégzésére szolgál.

 

(3) Halbetegség gyanúja esetén a jogosult értesíti az illetékes hatósági állatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. A beteg halat vagy a frissen elpusztult haltetemet a jogosult az illetékes állatorvos vizsgálati megrendelésével juttatja el az illetékes állat-egészségügyi intézetnek.

 

37. § (1) A jogosult kezdeményezheti a halállományt, illetőleg annak táplálékforrását veszélyeztető, külön jogszabály szerinti vadászható vad gyérítését a vadászati hatóságnál, amely felhívja a vadászati jog jogosultját a határidőben való gyérítésre. Amennyiben annak nem tesz eleget, a gyérítés a vadászati jog jogosultja költségére elvégeztethető. Az eljárás nem érinti a vad birtokbavételére vonatkozó – külön jogszabályban foglalt – rendelkezéseket.

 

(2) A nem vadászható vad gyérítésének engedélyezését a jogosult a felügyelőségnél kezdeményezheti. A gyérítés a vadászatra jogosult által vagy tudomásával végezhető el.

 

Vhr. 24. § A Hhtv. 37. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában nem vadászható vadnak a természetvédelmi oltalom alatt álló vadfaj egyedét kell tekinteni

 

Tilalmak és korlátozások

 

38. § (1) A természetvédelmi oltalom alatt álló hal fogása (gyűjtése) – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – tilos.

 

(2) A hal és élőhelyének védelme érdekében a miniszter rendeletben határozza meg

 

a) a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt azt a naptári időszakot és azt az egyes halfajt, amelynek egyedét tilos kifogni (halászati tilalmi idő);

 

b) halfajonként a legkisebb fogási méretet (halászati méretkorlátozás), valamint a naponta kifogható mennyiséget;

 

c) az országhatár mentén lévő halászati vízterületekre – a határrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – a halászat rendjét.

 

(3) A halászati hatóság halászati vízterületen a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott tilalmak és korlátozások végrehajtásától engedélyével eltérhet.

 

39. § (1) Ha a halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halászati hatóság

 

a) az előírt halászati tilalmi időt – legfeljebb tizenöt nappal – meghosszabbíthatja;

 

b) korlátozhatja vagy megtilthatja egy vagy több halfaj halászását, horgászását;

 

c) az előírt halászati tilalmi időt – legfeljebb tizenöt nappal – megrövidítheti, illetőleg a rendeletben előírt halászati méretkorlátozás alól meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

 

(2)

 

40. § Fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt fogási méretnél kisebb hal vagy más víziállat fogása esetén a halat, illetve a víziállatot a vízbe kíméletesen vissza kell helyezni.

 

Vhr. 25. § (1) A halászati vízterületeken az egyes halfajok és rákok legkisebb fogási méretét a 9. számú melléklet tartalmazza. A legkisebb fogási méret a halak testhosszúsága, azaz az orr csúcsától a farokúszó tövéig mért távolság. A rák hosszúságát a szemtől a kiegyenesített farok végéig kell mérni.

 

(2) A halászati hatóság egyes vízterületeken hivatalból vagy a jogosult kérelmére a 9. számú mellékletben meghatározott legkisebb méreteknél szigorúbb méreteket is megállapíthat.

 

(3) A legkisebb fogási méret alól a halászati hatóság meghatározott, de legfeljebb egyéves időtartamra felmentést adhat.

 

26. § (1) A halászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy csak a területi engedélyben feltüntetett fajtájú és darabszámú halászeszközt használhat.

 

(2) Horgászatra jogosító területi engedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő – egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt – horgászkészséget, valamint egy darab, egy négyzetméternél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat.

 

(3) A gyermek horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal szerelt horgászkészség használható.

 

(4) A jogosult a használható horgászkészségek számát a (2) bekezdésben előírt mértéknél kisebb számban is meghatározhatja, amelyet a kiadott területi engedélyen köteles feltüntetni.

 

27. § (1) A horgász a 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból – a (2) bekezdés szerinti gyermekhorgász kivételével – naponta legfeljebb összesen öt darabot, de fajonként legfeljebb három darabot, kősüllőből naponta három kilogrammot foghat ki. A kifogott halat a korábban fogottal kicserélni tilos. A méretkorlátozás alá nem tartozó fajokból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki. Amennyiben a horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel a tíz kilogrammos súlyhatárt túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.

 

(2) A 9. számú melléklet szerinti méretkorlátozás alá tartozó halfajokból az állami gyermek horgászjeggyel rendelkező horgász naponta összesen egy darabot, méretkorlátozás alá nem eső fajokból pedig naponta összesen öt kilogrammot foghat ki. Ha a gyermek horgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni.

 

(3) Arra a horgászversenyre, amelyre a versenyszabályzat nem írja elő a kifogott halak visszabocsátását, a halászati hatóság az (1) bekezdés szerinti korlátozás alól – a horgászverseny időtartamára felmentést – adhat.

 

 

 

41. § Bármely halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztésből származó utódja telepítéséhez a miniszter – a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával kiadott – engedélye szükséges.

 

A kíméleti terület

 

42. § (1) Amennyiben a hal szaporodása, telelése és a halivadék nevelése indokolja, a halászati hatóság a halászati vízterületet vagy annak meghatározott részét kíméleti területté nyilvánítja.

 

(2) A kíméleti területen – a tilalom feloldásáig – az évnek az (1) bekezdés szerinti határozattal meghatározott időszakában tilos a halászat, a horgászat, a vadászat, a csónakázás, a fürdőzés, a vízisportok űzése, továbbá minden olyan tevékenység végzése, amely a hal szaporodását és fejlődését zavarhatja.

 

(3) A kíméleti területté nyilvánításról szóló határozatot a sajtóban is közzé kell tenni.

 

(4) A kíméleti terület határait jól láthatóan, a nyilvánosság számára felismerhető módon kell megjelölni.

 

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak végrehajtásával kapcsolatban felmerült költségeket a halászati hatóság viseli.

 

Vissza a tartalomhoz

 

V. Fejezet

 

A HALÁSZATI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

 

A halászati igazgatás

 

43. §

 

44. § (1) A halászati hatóság a vízminőség, illetőleg a vízi élővilág védelme érdekében hivatalból vagy a vízügyi hatóság, illetve a felügyelőség kezdeményezésére a halászati vízterületen a halak etetését korlátozhatja vagy időlegesen megtilthatja.

 

Vhr. 28. § (1) A halászati hatósági feladatokat ellátó halászati felügyelő a külön jogszabály szerint működő megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal szervezetén belül látja el tevékenységét.

 

(2) A megyei közigazgatási határokon átnyúló halászati vízterület esetén az a halászati hatóság az illetékes, amelynél a Hhtv. 6. §-a szerinti halászati vízterületté nyilvánítási eljárás megindult.

 

(3) A halvédelmi és halgazdálkodási bírság kiszabása, valamint az állami halászjegy vagy horgászjegy visszavonása iránt az eljárás lefolytatására az a halászati hatóság illetékes, amelynek területén a halászó vagy horgászó lakóhelye (ennek hiányában szálláshelye), illetve a halászatra jogosult székhelye van.

 

29. § (1) A kérelemre indult halászati hatósági eljárásban az ügyfélnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetnie a halászati hatóság által közölt számlára.

 

(2) A halászati hatóság első fokú határozata elleni jogorvoslati kérelem benyújtásával egyidejűleg kettőezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell készpénzben vagy csekken fizetni a halászati hatóság által közölt számlára.

 

 

 

(2) Az e törvény alapján kérelemre indult halászati hatósági eljárásban a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat kell az ügyfélnek fizetnie.

 

(3)

 

A halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre

 

45. § A halászattal összefüggő irányítási feladatokat a halgazdálkodásért felelős miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve látja el.

 

46. § (1) A miniszter a halászattal összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében

 

a) kidolgozza a halgazdálkodás, halászat hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

 

b)

 

c) kidolgozza a halászat külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról;

 

d)-f)

 

(2) A miniszter a halászati igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

 

a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;

 

b) ellátja az állami támogatásokkal külön jogszabályban írt feladatokat.

 

(3) A miniszter az állam nevében gondoskodik az államot megillető halászati jog hasznosításáról.

 

(4)

 

Országos Halászati Bizottság

 

47. § (1) A miniszter a 10-11., valamint 45-46. §-okban foglalt, a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó Országos Halászati Bizottságot hoz létre, amely elősegíti a halászati jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését, továbbá a miniszter felkérése alapján véleményt nyilvánít halászati szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

 

(2) Az Országos Halászati Bizottság tagjait az érintett kormányzati, országos érdekképviseleti és szakmai szervek, az Önkormányzatok Szövetségének Tanácsa, valamint a tudomány képviselői közül a miniszter kéri fel. Az Országos Halászati Bizottság működési feltételeinek biztosításáról a miniszter gondoskodik.

 

A halászati hatóság feladat- és hatásköre

 

48. § (1) A halászati hatóság

 

a) nyilvántartást vezet a halászati vízterületekről (beleértve a különleges rendeltetésű halászati vízterületet és a halászati kíméleti területet) – mely tartalmazza az azonosítására szolgáló adatokat, a jogosultak körét, a halászati jog haszonbérletére kötött szerződéseket és a vonatkozó hatósági határozatokat -, továbbá az általa kiadott állami halász- és horgászjegyekről;

 

b) gondoskodik az Adattár vezetéséhez szükséges, a halászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával összefüggő adatok bekéréséről és a miniszter részére történő megküldéséről;

 

c) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

 

(2) A halászati hatóság hatósági feladatainak ellátása során

 

a) külön térítés fizetése nélkül a halászati vízterülettel érintett ingatlanra bejárhat, a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;

 

b) a jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halászati tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet, valamint a jogosultnak a halászati joggal kapcsolatos irataiba, nyilvántartásaiba betekinthet;

 

c) a halászati vízterületen a halászat állapotáról megfigyelést végez;

 

d) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelheti el;

 

e) a halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrzi;

 

f) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja;

 

g) a halászati jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;

 

h) a halászati őrökről nyilvántartást vezet;

 

i) engedélyezi halfaj külföldről származó egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését.

 

Vhr. 30. § A halászati hatóság illetékességi területén társadalmi őröket bízhat meg.

 

 

 

Vissza a tartalomhoz

 

VI. Fejezet

 

A HALGAZDÁLKODÁSI ÉS A HALVÉDELMI BÍRSÁG

 

A halgazdálkodási bírság

 

49. § (1) A halászati hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a jogosulttal szemben akkor, ha

 

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halászati hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

 

b) a halászati hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt, vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz;

 

c) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;

 

d) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

 

e) állami halászjeggyel vagy horgászjeggyel nem rendelkező személy számára területi engedélyt ad.

 

(2) A halgazdálkodási bírság mértéke hektáronként 100 forinttól 10 000 forintig terjedhet.

 

A halvédelmi bírság

 

50. § (1) A halászati hatóság halvédelmi bírságot szab ki

 

a) a jogosulatlanul halászó vagy horgászó,

 

b) az e törvény által nem megengedett módon vagy tilalmi időben halászó vagy horgászó, illetőleg

 

c) a 35. § (2) bekezdésében, a 38. §-ban, a 41. §-ban, valamint a 42. § (2) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegő

 

személlyel szemben.

 

(2) Halvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben is, aki halfogásra jogosító okmányok nélkül vagy a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik halászati vízterületen vagy annak partján.

 

(3) A halvédelmi bírság mértéke 2000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

 

51. § A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a miniszter által külön jogszabályban meghatározott számlára.

 

51/A. § A határidőre meg nem fizetett halgazdálkodási bírság és halvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozás.

 

Vhr. 31. § (1)

 

(2) A halgazdálkodási, illetve halvédelmi bírság összegét – a halászati hatóság határozatának jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül – a halászati hatóság határozatához mellékelt készpénz-átutalási megbízáson kell megfizetni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek 10032000-01220191-55000000 számú számlára. A kiadott készpénz-átutalási megbízáson a halászati hatóság feltünteti a fizetendő bírság jogcímét és összegét, valamint a határozat számát.

 

 

 

Vissza a tartalomhoz

 

VII. Fejezet

 

A HALÁSZATTAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK PÉNZÜGYI FEDEZETE

 

Támogatható feladatok

 

52. § (1) Az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásával

 

a) a természetes vizek halállományának pótlásával,

 

b) a halpusztulással összefüggő kármegelőzéssel, kárelhárítással és a halállomány megújításával,

 

c) a természetes vízi halállomány védelmével és fejlesztésével,

 

d) a természetes vízi élőhely állapotának javításával,

 

e) a természetes vízi halgazdálkodással összefüggő kutatási és ismeretterjesztő tevékenységgel,

 

f) természetes vízi halgazdálkodással összefüggő külföldi tapasztalatszerzéssel,

 

g) a nemzetközi halászati szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásával,

 

h) a halászati igazgatás működésével

 

kapcsolatos személyi és dologi költségek részbeni vagy teljes fedezésére támogatás nyújtható.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásának támogatására az alábbi pénzügyi források használhatók fel:

 

a) az államot megillető halászati jog haszonbérbe adásából,

 

b) az állami halászjegy és az állami horgászjegy kiadásáért fizetett díjának megfizetéséből,

 

c) a halászvizsga és a horgászvizsga díjának megfizetéséből,

 

d) a halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság befizetéséből,

 

e) a halászat céljainak megvalósítását elősegítő egyéb önkéntes befizetésekből,

 

f) jogszabály által előírt egyéb befizetésekből

 

származó bevételek.

 

Vhr. 32. § (1) A Hhtv. 52. §-a (1) bekezdésének a)-f) pontjaiban felsorolt tevékenységekhez támogatás elnyerésére a miniszter évente nyilvános pályázatot ír ki.

 

(2) A pályázat elbírálása során a miniszter az Országos Halászati Bizottság véleménye alapján határoz.

 

33. § Az államot megillető halászati jog haszonbérleti díját, valamint a halászatfejlesztési hozzájárulás összegét évente március 31. napjáig kell átutalási megbízáson teljesíteni a Magyar Államkincstárnál vezetett FM Halgazdálkodási tevékenységek 10032000-01220191-55000000 számú számlára.

 

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 44/1977. (XII. 19.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító 18/1981. (X. 27.) MÉM rendelet , a 10/1984. (XII. 29.) MÉM rendelet és a 28/1994. (V. 31.) FM rendelet azzal, hogy az állami halászjegy, valamint az állami horgászjegy díjára vonatkozó rendelkezéseket a 70. életévüket betöltött személyek díjmentessége kivételével – 1997. december 31. napjáig – továbbra is alkalmazni kell. A gyermek horgászjegyek 1997. december 31. napjáig változatlanul a gyermek horgászjegy nyomtatványának felhasználásával adhatók ki, amelyen a díjmentességét fel kell tüntetni.

 

35. § (1) Az államot megillető halászati jog korábbi hasznosítója megállapodhat a halászati hatósággal, hogy – az átengedésre vonatkozó határozat érvényességének Hhtv.-ben meghatározott időpontja lejárta után (2001. január 1. napja) – az átengedési határozat feltételei szerint a haszonbérleti szerződés megkötésének időpontjáig birtokban marad. A Hhtv. 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, ha a korábbi hasznosító birtokban maradása a felek közötti elszámolással összefüggő.

 

(2) Az elektromos halászgép tulajdonosa meglévő elektromos halászgépét a 13/A. § szerint köteles 2001. február 15-ig levizsgáztatni, és azt a vizsga igazolásával együtt – nyilvántartásba vételre – a halászati hatóságnak bemutatni.

 

36. § Ez a rendelet természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14-15. cikkének való megfelelést szolgálja.

 

 

 

Vissza a tartalomhoz

 

VIII. Fejezet

 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Hatálybalépés

 

53. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba azzal, hogy a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés a hatálybalépése előtt a Magyar Államtól jogszerűen megszerzett halászati jogot nem érinti.

 

(2)-(3)

 

Átmeneti rendelkezések

 

54. § (1) A nem állami tulajdonban lévő vízen e törvény hatálybalépésekor a Magyar Államot megillető halászati jog 1999. január 1. napjával megszűnik. Az ilyen vízre vonatkozó, az állam által átengedett halászati jog hasznosításáról szóló határozat – az általa kijelölt hasznosító és a vízterület tulajdonosa közötti, korábbi időpontot megjelölő megállapodás hiányában – a Magyar Állam halászati joga megszűnésének időpontjáig érvényes. Ezt követően a vízterület tulajdonosát illeti meg a halászati jog.

 

(2) Az államot megillető halászati jog átengedéséről szóló határozatok e törvény hatálybalépésekor állami tulajdonú vízen legkésőbb 2001. január 1. napjával érvényüket vesztik, a halászati jog hasznosítóját pedig ugyanez időpontig illetik meg, illetve terhelik a halászati jog gyakorlásával összefüggő jogok és kötelezettségek.

 

(3) A (2) bekezdés szerinti jogok és kötelezettségek vonatkoznak arra a horgászegyesületre is, amely a Magyar Országos Horgász Szövetség útján szerzett jogosultságot az államot illető halászati jog hasznosítására, amennyiben hitelt érdemlően igazolja, hogy legalább öt éve a vízterület tényleges halászati hasznosítója és a Szövetséggel szemben fennálló, a halgazdálkodással kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek eleget tett.

 

55. § (1) E törvény alkalmazásában halászati vízterületté nyilvánított víznek minősülnek az 54. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott vizek.

 

(2) A 11. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést az 54. § szerinti vízterületekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

 

a) amennyiben a halászati üzemterv az 54. §-ban meghatározott határidő előtt lejár, érvényessége a halászati jog átengedésére vonatkozó határozat érvényességéig e törvény erejénél fogva meghosszabbodik;

 

b) az állami tulajdonban levő vízen az államot megillető halászati jog hasznosítására a miniszter az 54. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt

 

- a törvény hatálybalépését követően keletkezett halászati vízterületre,

 

- a jogosult lemondása, halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetén, vagy

 

- az 54. § (2)-(3) bekezdése szerinti hasznosító kezdeményezésére

 

írhat ki pályázatot;

 

c) az 54. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártakor a miniszter köteles pályázatot kiírni valamennyi olyan állami tulajdonban levő halászati vízterületre, amelyre vonatkozóan az államot megillető önálló halászati jog hasznosítása – a b) pont szerinti módon – még nem történt meg;

 

d) a korábbi hasznosító által jogszerűen létesített halászati létesítmények, berendezések ellenértékének – ideértve a telepítési költségek meg nem térült részének értékét is – megfizetésére a haszonbérlet megszűnésére vonatkozó rendelkezés az irányadó [14. § (3) bekezdés].

 

Felhatalmazások

 

56. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályokat:

 

a) az állami halászjegy és az állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, az állami halászjegyért és horgászjegyért járó díj mértékét és megfizetésének módját,

 

b) a halászvizsga, horgászvizsga követelményeit és szabályait a vizsgáztatásra jogosult szervezetet, a vizsgadíj mértékét és megfizetésének módját,

 

c) halászati szakirányú képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának és képesítésének feltételeit,

 

d) a halászati képzettségre vonatkozó szabályokat,

 

e) az Adattárból való adatszolgáltatás rendjét, a díj mértékét és megfizetésének módját,

 

f)

 

g) a halászati tilalmak és korlátozások (2) bekezdés szerinti szabályozással nem érintett körét,

 

h) a halászati hatósági eljárásban fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj mértékét,

 

i) a vízélettani laboratórium eljárására vonatkozó szabályokat,

 

j) a pénzügyi források befizetésének, felhasználásának feltételeit és módját

 

rendeletben határozza meg.

 

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a természetvédelemért felelős miniszterrel együtt rendeletben határozza meg a nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok körét, valamint a halászati tilalmi időket.

 

(3) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a határrendészetért felelős miniszterrel együtt rendeletben határozza meg az országhatár mentén lévő halászati vízterületre a halászat, horgászat rendjét.

 

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a halászati hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki.

 

57. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

 

Vissza a tartalomhoz

 

 

1. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

MINTA

 

 

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

 

………………………………………….. MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

 

 

 

NYILVÁNTARTÁSI LAP

 

és bejelentés mintája

 

 

 

 

A halászati vízterület neve:

 

A halászatra jogosult neve:

 

címe: ……………………………………………………………………………………………………………………..

 

adószáma: ………………………………………………………………………………………………………………

 

A tulajdonosok képviselőjének neve:

 

címe: ……………………………………………………………………………………………………………………..

 

adóazonosító jele: …………………………………………………………………………………………………….

 

A halászati vízterület adatai:

 

a víz halászati vízterületté nyilvánítását megállapító hatósági határozat

 

a vízterület

megnevezése

fekvése

határvonalai

az általa érintett

ingatlanok művelési ága

 

 

A halászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módja:

 

A halászati jog hasznosítása haszonbérlet útján:

 

haszonbérlő megnevezése (halászatra jogosult) ……………………………………………………………

 

a haszonbérlet időtartama ………………………………………………………………………………………….

 

……………………………………………………..

 

bejelentő aláírása

 

2. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

MINTA 1. oldala

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

 

……………………………………………. MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

(Szigorú számadású nyomtatvány)

 

(A címer helye)

 

Állami halászjegy ……… évre

 

Sorszáma: ………………

 

Név: ………………………………………………………………………………………………………………………

 

Születési hely, idő: …………………………………………………………………………………………………..

 

Lakóhely: ……………………………………………………………………………………………………………….

 

Ez a halászjegy a területi engedéllyel vagy a halászatra jogosult által kiadott igazolással együtt érvényes, másra átruházni tilos!

 

Kelt ………………, 19… …………………… hó …… napján

 

P. H.

 

…………………………………………

 

halászati felügyelő

 

MINTA 2. oldala

 

Tilalmi idők [kivonat a .../1997. (...) FM rendeletből]:

 

Méretkorlátozások [kivonat a .../1997. (...) FM rendeletből]:

 

 

 

3. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

MINTA 1. oldala

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

 

…………………………………………… MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

megbízásából

 

…………………………………………

 

(megbízott neve, címe)

 

(Szigorú számadású nyomtatvány)

 

(A címer helye)

 

Sorszám: ………………

 

Állami horgászjegy ……… évre

 

……………………… forint díj leróva

 

vagy a díj fizetése alól mentes az 1997. évi XLI. törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján.

 

Név: ………………………………………………………………………………………………………………………

 

Születési hely, idő: …………………………………………………………………………………………………..

 

Lakóhely: ……………………………………………………………………………………………………………….

 

Horgász szervezeti tagsága (neve, címe): …………………………………………………………………….

 

………………………………………………………………………………………………………………………………

 

Ez a horgászjegy a területi engedéllyel együtt érvényes, másra átruházni tilos!

 

Kelt ………………, 19… …………………… hó …… napján

 

P. H.

 

…………………………………………

 

halászati hatóság megbízásából

 

MINTA 2. oldala

 

Érvényessége meghosszabbítva:

 

második évre

 

Kelt ………………, 19… …………………… hó …… napján

 

P. H.

 

harmadik évre

 

Kelt ………………, 19… …………………… hó …… napján

 

P. H.

 

negyedik évre

 

Kelt ………………, 19… …………………… hó …… napján

 

P. H.

 

ötödik évre

 

Kelt ………………, 19… …………………… hó …… napján

 

P. H.

 

MINTA 3. oldala

 

A horgász szervezeti tagság változásaival kapcsolatos bejegyzések

 

MINTA 4. oldala

 

Tilalmi idők [kivonat a .../1997. (...) FM rendeletből]:

 

Méretkorlátozások [kivonat a .../1997. (...) FM rendeletből]:

 

4. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

MINTA 1. oldala

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS

 

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

 

…………………………… MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

megbízásából

 

halászatra jogosult

 

(A címer helye)

 

Állami gyermek horgászjegy ………… évre

 

Sorszáma: ……………

 

A díj fizetése alól mentes az 1997. évi XLI. törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján.

 

Gyermek neve és lakóhelye: ………………………………………………………………….

 

Születési helye és ideje: …………………………………………………………………………

 

Törvényes képviselője neve és lakóhelye: …………………………………………………

 

…………………………………………………………………………………………………………

 

Állami gyermek horgászjeggyel csak 14. életévét be nem töltött gyermek, kizárólag nagykorú személy felügyelete mellett, egy bottal horgászhat.

 

Ez a horgászjegy a területi engedéllyel együtt érvényes, másra átruházni tilos!

 

Kelt: ………………………., 20…… ………………… hó ……….. napján

 

…………………………………..

 

aláírás helye

 

MINTA 2. oldala

 

Tilalmi idők [kivonat a 73/1997. (XI. 4.) FM-KTM együttes rendeletből]:

 

Méretkorlátozások [kivonat a 78/1997. (XI. 4.) FM rendeletből]

 

 

 

5. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

A halász és a horgász fogási napló tartalmi követelményei

 

A halász és a horgász fogási naplót a halászatra jogosultnak úgy kell elkészíteni, hogy abból halászati vízterületenként egyértelműen megállapítható legyen a tárgyévben az alábbi halfajok összes kifogott súlya:

 

Ponty

Cyprinus carpio

 

Amur

Ctenopharyngodon idella

 

Balin

Aspius aspius

 

Márna

Barbus barbus

 

Kecsege

Acipenser ruthenus

 

Csuka

Esox lucius

 

Fogassüllő

Stizostedion lucioperca

 

Kősüllő

Stizostedion volgense

 

Harcsa

Silurus glanis

 

Angolna

Anguilla anguilla

 

Egyéb halfajok együttesen

 

 

 

Megjegyzés: Amennyiben a halászatra jogosult rákászatra vagy haltáplálék-szervezet gyűjtésére is kiad területi engedélyt, a fogási napló vezetése helyett elegendő éves jelentés tétele az engedély szerinti hasznos víziállat évente kifogott mennyiségéről.

 

6. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

MINTA

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

 

……………………………………………. MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

Ügyiratszám: …………………./19……

 

ESKÜOKMÁNY

 

a halászati őr esküjének letételéről

 

Igazolom, hogy ………………………………………… (név) ……………………………………… (születési helye, ideje) …………………………………………………………… (lakcím) ……………………………… szövegű szolgálati esküt a mai napon előttem letette. Ennek alapján részére a ……………… számú szolgálati igazolványt és azonos számú szolgálati naplót kiadtam, és nevezett személyt az esküt tett halászati őrök nyilvántartásába ……………… sorszám alatt bevezettem.

 

Kelt ………………, 19… …………………… hó …… napján

 

P. H.

 

…………………………………………

 

név

 

 

 

7. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

MINTA

 

(Érvényes visszavonásig)

 

I. Halászati őr szolgálati igazolványa

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

 

……………………………………………….. MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

Igazolvány száma: ……………………

 

Név: ………………………………………………………………………………………………………………………

 

Születési hely, év: ……………………………………………………………………………………………………

 

Lakcím: …………………………………………………………………………………………………………………

 

Fénykép helye 3×4 cm-es

 

 

Foglalkoztató, megbízó neve, címe: ……………………………………………………………………………

 

………………………………………………………………………………………………………………………………

 

Működési helye, halászati vízterület megjelölésével: …………………………………………………….

 

………………………………………………………………………………………………………………………………

 

Az igazolvány tulajdonosa jogosult a halászati őrzési feladatok ellátására.

 

Kelt………………, 19… …………………… hó …… napján

 

…………………………………………

 

halászati felügyelő

 

MINTA

 

II. Halászati őr szolgálati naplója

 

(Szigorú számadású nyomtatvány)

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

 

……………………………………………. MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

Sorszám: ………………

 

Igazolom, hogy e szolgálati napló vezetésére ……………………………………………………………. ………………………………………………………… (név) ……………………………………… (születési helye, ideje) …………………………………………… (halászati őr szolgálati igazolvány száma) jogosult.

 

A szolgálati napló ……… számú számozott oldalból áll.

 

Kelt………………, 19… …………………… hó …… napján

 

…………………………………………

 

halászati felügyelő

 

 

 

Halászati szolgálati napló

 

Bejegyzés

sorszám

 

A bejegyzés kelte

A szolgálati esemény leírása, helye és időpontja

A tett intézkedés leírása, a bejegyzést tevő aláírásával

Megjegyzés (ellenőrzés vagy egyéb bejegyzés)

 

 

 

 

 

8. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

 

……………………………………………. MEGYEI

 

HALÁSZATI HATÓSÁG

 

Nyilvántartás a halászati őrökről

 

 

Sor-

szám

 

 

Név

 

Szül. hely

idő

 

 

Lakóhely

 

Eskütétel

időpontja

Igazolvány

és napló

száma

Foglalkoz-

tató

(megbízó)

neve,

székhelye

Működési

hely

(halászati

vízterület)

 

Halászati

hatóság

aláírása

 

 

Egyéb

 

 

 

9. számú melléklet a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelethez

 

Egyes halfajok és rákok halászati vízterületről kifogható legkisebb mérete

 

Kősüllő

Stizostedion volgense

20 cm

 

Sebes pisztráng

Salmo trutta m. fario

22 cm

 

Szivárványos pisztráng

Oncorhynchus mykiss

22 cm

 

Ponty

Cyprinus carpio

30 cm

 

Fogassüllő

Stizostedion lucioperca

30 cm

 

Pisztrángsügér

Micropterus salmoides

30 cm

 

Márna

Barbus barbus

40 cm

 

Amur

Ctenopharyngodon idella

40 cm

 

Balin

Aspius aspius

40 cm

 

Csuka

Esox lucius

40 cm

 

Kecsege

Acipenser ruthenus

45 cm

 

Harcsa

Silurus glanis

50 cm

 

Folyami rák

Astacus fluviatilis

10 cm

 

 

 

 

73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet

 

a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről

 

A halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 56. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:

 

1. § (1) A halászati vízterületeken az 1. számú mellékletben felsorolt halfajok és víziállatok egyedének halászati vagy horgász eszközzel történő fogása egész éven át tilos. A tilalom a felsorolt fajok valamennyi egyedfejlődési alakjára vonatkozik.

 

(2) Az 1. számú mellékletben felsorolt védett faj véletlenül kifogott egyedét – a horogtól óvatosan megszabadítva, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére. Amennyiben a zsákmányban a védett faj egyede ismételten kifogásra kerül, a halászati (horgászati) tevékenységet azonnal be kell szüntetni.

 

2. § Az 1. §-ban foglalt rendelkezések alól tudományos kutatás vagy rendkívüli állománymentés érdekében a természetvédelmi hatóság felmentést engedélyezhet.

 

3. § (1) Az egyes halfajok egyedének fogására vonatkozó halászati tilalmi időket a 2. számú melléklet tartalmazza.

 

(2) A 2. számú mellékletben naptár szerint megállapított tilalmi idők az első nap nulla órakor kezdődnek és az utolsó nap huszonnegyedik órájában végződnek. Ha az első nap szombatra vagy pihenőnapra esik, a tilalom az azt követő munkanapon lép érvénybe. Amennyiben a tilalmi idő utolsó napja esik szombatra vagy pihenőnapra, a tilalom a közvetlenül megelőző munkanapon végződik.

 

(3) A tilalmi időt a halászati hatóság – a Hhtv. 39. §-ának megfelelően – az egyes halászati vízterületen vagy annak meghatározott részén évente módosíthatja.

 

(4) A tilalmi rendelkezés alá eső faj véletlenül kifogott egyedét – a horogtól óvatosan megszabadítva, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a zsinórt a szájnyílás előtt elvágva – haladéktalanul vissza kell helyezni élőhelyére.

 

4. § (1) A halászatra jogosult kérelmezheti, hogy a halászati hatóság a halászati tilalmi időtől egy naptári évre eltérést engedélyezzen a hasznosításában lévő halászati vízterületre vagy annak egy részére.

 

(2) A kérelemhez szakvéleményt kell mellékelni arra vonatkozóan, hogy a halászati vízterületén a nevezett halfaj egyedének szaporodása eredménytelen. A szakvélemény kiadására a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyilvántartásába bejegyzett halászati szakértők és az alábbi intézmények jogosultak: MTA Magyar Dunakutató Állomás, Göd; MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézet, Tihany; Halászati és Öntözési Kutató Intézet, Szarvas.

 

(3) A mentesítés olyan halfaj egyedének fogására adható, amelyet a halászatra jogosult évente rendszeresen, a területegységre vetítetten nagy mennyiségben telepít, és amelynek természetes szaporodási feltételei az adott halászati vízterületén nincsenek meg, vagy jelentősen korlátozottak.

 

(4)

 

(5) A tilalmi idő alóli mentesítés időtartamának lejártakor a halászatra jogosult kérelmezheti a mentesítés egy évvel való meghosszabbítását, ha annak feltételei változatlanul fennállnak. A halászati hatóság a meghosszabbítást a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezi.

 

5. § A 3. § rendelkezései alól mesterséges szaporításhoz szükséges tenyészállatok begyűjtése, tudományos kutatás vagy rendkívüli állománymentés érdekében a halászati hatóság felmentést adhat.

 

6. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

 

7. § Ez a rendelet a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló 1992. május 21-i 1992/43/EGK tanácsi irányelv 14-15. cikkének való megfelelést szolgálja.

 

1. számú melléklet a 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelethez

 

Nem halászható (horgászható) halfajok és víziállatok jegyzéke

 

Rákok:

 

Kövi rák

Austropotamobius torrentium

 

Körszájúak:

 

Dunai ingola

Eudontomyzon mariae

 

Tiszai ingola (erdélyi ingola)

Eudontomyzon danfordi

 

Halak:

 

Állasküsz

Chalcalburnus chalcoides

 

Botos kölönte

Cottus gobio

 

Cifra kölönte

Cottus poecilopus

 

Dunai galóca

Hucho hucho

 

Dunai nagyhering

Caspialosa kessleri

 

Felpillantó küllő

Gobio uranoscopus

 

Fenékjáró küllő

Gobio gobio

 

Fürge cselle

Phoxinus phoxinus

 

Gyöngyös koncér

Rutilus frisii

 

Halványfoltú küllő

Gobio albipinnatus

 

Homoki küllő

Gobio kessleri

 

Kövicsík

Noemacheilus barbatulus

 

Kurta baing

Leucaspius delineatus

 

Lápi póc

Umbra krameri

 

Leánykoncér

Rutilus pigus

 

Magyar bucó

Zingel zingel

 

Német bucó

Zingel streber

 

Petényi-márna (Magyar márna)

Barbus meridionalis

 

Pénzes pér

Thymallus thymallus

 

Réticsík

Misgurnus fossilis

 

Selymes durbincs

Gymnocephalus schraetzer

 

Sima tok

Acipenser nudiventris

 

Sőregtok

Acipenser stellatus

 

Sujtásos küsz

Alburnoides bipunctatus

 

Széles durbincs

Gymnocephalus baloni

 

Szivárványos ökle

Rhodeus sericeus

 

Tarka géb

Proteorhinus marmoratus

 

Törpecsík

Sabanejewia aurata

 

Vágócsík

Cobitis taenia

 

Vágótok

Acipenser gueldenstaedti

 

Vaskos csabak

Leuciscus souffia

 

Viza

Huso huso

 

Békák:

 

valamennyi faja

 

 

2. számú melléklet a 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelethez

 

A halászati vízterületeken egyes halfajok szerinti érvényes tilalmi idők

 

Halfaj neve

Tilalmi időszak

 

 

Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario)

október 1.-december 31.

 

Csuka (Esox lucius)

február 15.-március 31.

 

Balin (Aspius aspius)

március 1.-április 30.

 

Fogassüllő (Stizostedion luciopera)

március 1.-április 30.

 

Kősüllő (Stizostedion volgense)

március 1.-május 31.

 

Kecsege (Acipenser ruthenus)

március 1.-május 31.

 

Ponty (Cyprinus carpio)

május 2.-június 15.

 

Márna (Barbus barbus)

május 2.-június 15.

 

Harcsa (Silurus glanis) ( 80 cm alatti példányok)

május 2.-június 15.

 

Folyami rák (Astacus fluviatilis)

október 16.-május 31.

 

 

Vissza a tartalomhoz

 

Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) H-1124 Budapest Korompai u. 17. vagy H-1511 Budapest Pf.: 7.

Minden jog fenntartva! © 2004-2010

 

 

<